A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Biztos Menedék” című pályázat keretében új intézménytípussal, az úgynevezett Kríziskezelő Ambulanciák kialakításával bővült az kapcsolati erőszak áldozatait segítő ellátórendszer.

A krízisambulanciák létrejöttének célja, hogy a lehető leghamarabb felismerhető és kezelhető legyen a párkapcsolati erőszak, illetve az hogy az áldozatok még azelőtt szakértői segítséget kapjanak, mielőtt nagy lenne a baj.

A kríziskezelő ambulanciák további feladata, hogy regionális szintű társadalmi szemléletformálást valósítsanak meg, valamint hálózatfejlesztés keretében koordinációs feladatok ellátásával, összekötő kapocsként működjenek a további segítő és a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer között.

A krízisambulanciákon előre egyeztetett időpontokban, anonim módon is lehet információt kérni, van jogi és pszichológiai tanácsadás, valamint segítő beszélgetés.

Az ambulanciákhoz lehet fordulni akkor is, ha valakiben felmerül a gyanú, hogy bántalmazó kapcsolatban él, de még nem biztos benne és akkor is, amikor a bántalmazott még nincs azon a ponton a bántalmazás folyamatában, hogy végleges megoldásokat keressen. Olyanoknak is tudnak segítséget nyújtani, akik már rég kiléptek a bántalmazó kapcsolatból, de a traumájuk még feldolgozatlan, vagy a zaklatás a bántalmazó részéről még továbbra is tart.

Térkép

A krízisközpontok, amelyek kifejezetten krízishelyzeteket kezelnek, a családok átmeneti otthonaihoz tartoznak. A krízisközpont több csatornán keresztül fogadja az akut krízishelyzetbe került áldozatokat, akiknek szükség esetén étkeztetést, ruházattal való ellátást, mentálhigiénés és egészségügyi ellátást nyújt.

A krízisközpont szakmai stábjának rendelkezésre áll esetmenedzser, pszichológiai vagy mentálhigiénés tanácsadó, valamint jogász is. Együttműködési kötelezettsége van a szakembereknek az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, valamint hatóságokkal.

Krízisközpontok esetében az áldozatok négy, legfeljebb nyolc hét időtartamban tartózkodhatnak a központban, mely időtartamnak elegendőnek kell lennie egy megnyugtató, akár közvetlen életveszélyt is elhárító megoldás megszületésének. Az ellátási idő alatt professzionális családgondozás történik, melynek tehát a krízishelyzet megszüntetésére kell fókuszálnia.

A krízisközpontokban nem az a cél , hogy hosszú távú megoldást adjanak, hanem hogy azonnali biztonságot nyújtsanak amíg a szakemberek az áldozattal együtt ki tudják gondolni mi legyen a következő lépés.

A titkos menedékház működéséről szintén a Gyermekvédelmi törvény 51. §-a rendelkezik, melynek feladatai nagyrészt megegyeznek a krízisközpontok feladataival, azonban ide a különösen veszélyes esetekben (amikor kiemelten szükséges, hogy az áldozat titkos és biztonságos helyen tartózkodjon) kezdeményez az OKIT elhelyezést.

A titkos menedékházba elhelyezett áldozatok legfeljebb hat hónapot tölthetnek az intézményben, így ez az időtartam már elegendő lehet hosszabb időt igénybe vevő gondozási, jogi folyamatok megkezdéséhez és lefolytatásához is.

A kifejezetten az emberkereskedelem áldozatai számára létrejött és fenntartott szállások célja, hogy a súlyosan traumatizált, kizsákmányolt áldozatoknak komplex, átfogó segítséget nyújtson a rehabilitációban, reintegrációban.

Szolgáltatásait tekintve elmondható, hogy a krízisközpontokhoz, valamint titkos menedékházhoz hasonlóan az összes szükséges szakember rendelkezésre áll, illetve elérhetővé tudják tenni azokat a szolgáltatásokat (pl. egészségügyi ellátás), amelyek elengedhetetlenek a sikeres gondozáshoz.

Az átmeneti szálláson fő szabályként 3 hónapot tartózkodhatnak az áldozatok, amely legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítható. Lényeges körülmény, hogy a probléma jellegéből és súlyosságából fakadóan kifejezetten nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a szállások címe, elérhetősége ne legyen elérhető mindenki számára.

A félutas-kiléptető rendszer a társadalmi reintegrációban hosszútávú segítséget nyújt azoknak, akik lakóhelyüket kapcsolati erőszak miatt elhagyni kényszerültek, de saját életük rendezésében már jelentős eredményeket értek el. Ezt az ellátási formát maximum 5 éven át azon áldozatok vehetik igénybe, akik a krízisellátást követően bekerültek a családok átmeneti otthonába és megfeleltek bizonyos feltételeknek (pl. hosszú távú célok, előtakarékoskodás).

A félutas házak legfontosabb ellátása a lakhatás biztosítása, ugyanakkor az itt élőket jogász, pszichológus és a kapcsolati erőszak témájában jártas professzionális szakember is segíti.